15. Colombo és Negombo, az utazás vége
A terv az volt, hogy utolsó nap, 25-én vonatra szállunk, meglátogatjuk a fővárost, Colombot, majd este kimegyünk a reptérre, ahonnan hajnalban repülünk haza. Csupán egy dolgot néztünk el, nem 26-án indult a gép, hanem 27-én. Szóval meglepetésünkre lett egy plusz napunk. Mindenesetre nem akartunk már maradni Hikkaduwában, úgyhogy terv szerint felültünk a vonatra, és mentünk Colomboba. Gondoltuk, valahol majd találunk egy hotelt.
Colomboból rögtön mentünk is tovább Negomboba. Nem akartunk városnézésbe fogni a nagy hátizsákkal, úgyhogy gondoltuk, majd visszajövünk másnap. Kipróbálhattuk a helyi buszt végre, bár körbe-körbe küldözgettek minket, mire megtaláltuk azt, amelyik nekünk kellett.
Már a vonaton is furcsálltam, hogy az ajtókat nem csukják be menet közben, hát itt sem. A vonaton sokan még így is az ajtóban állva utaztak, kihajolgattak menet közben, ami számomra, mint európainak, nem volt normális.
A buszon volt egy kis "mitugrász" fiúcska, aki a sofőrnek segédkezett. Útközben a megállókban a busz lelassított, a kis srác pedig kiabálva toborozta az embereket. Néha-néha kiugrott az egyik ajtón, felszállt a másikon, miközben a busz lassacskán haladt. Egyszer megálltunk egy szentélynél, kiugrott, elmondott egy imát, majd mentünk tovább. Menet közben pedig beszedte a jegyeket. Ez is nagyon olcsó volt, mint a vonat. Hikkaduwából Negomboba kb 400-500 rupeeból mentünk fel ketten, ami olyan négy dollár körül lehet. A tuk tuk ehhez képest drágább, viszont az is elég olcsó volt. Megfontolandó tehát, hogy aki pénzt akar spórolni, annak nem kell kocsit bérelni, hiszen tömegközlekedéssel bárhova eljut fillérekből. Persze korántsem kényelmes megoldás, meleg van és tömegnyomor. Persze nem bánom, hogy kipróbáltuk, ez is egy élmény.
Negomboban kituktukoztunk a tengerpartra, majd elkezdtünk hoteleket keresni. Kíváncsiságból bepróbálkoztam néhány nagy, drágának tűnő hotelnék. Jól néztek ki nagyon, de valóban drágák voltak. Viszont volt több olcsó kis vendégház is, az egyikben meg is szálltunk. Az ablaka nem nézett ugyan a tengerre, de hát mindent nem lehet.
Jöhetett a városnézés meg a tengerpart.
Béreltünk egy csónakot, amivel mehettünk korallt nézni. Ez nem volt a kedvencem, mivel nem vagyok egy nagy úszó. Adnak egy búvárszemüveget, kicsónakázunk a tengerre, aztán ugorjunk a vízbe korallt nézni. Hát biztos szép élmény annak, aki tud úszni. A barátnőmnek tetszett mondjuk, én meg a csónakból figyeltem, ahogy úszkál.
Másnap béreltünk tuktukot, ami elvitt Colomboba egy kis városnézésre, majd délután visszavitt Negomboba. Csak a szép helyeken készítettem képeket, úgyhogy arra a kérdésre, hogy "milyen is valójában Colombo?", a képeim nem adnak választ. Hát nem egy modern, nyugati várost kell elképzelni. Sok lepukkant épület, tömegnyomor, nyomor, kosz, füst, hőség... Bár megvannak a szépségei is.
A parton, a hotelünk mellett volt egy nyitott, óceánra néző szórakozó hely - jó zene, jó hangulat- úgyhogy ott ettünk meg iszogattunk kicsit, majd késő este tuk tukkal mentünk a reptérre.
Összességében azt kell mondjam, elég jó nyaralás volt, rengeteg sok élménnyel. Valamelyik szebb, valamelyik kevésbé, de akkor se bántam meg. Ennyi tapasztalatot itthon csak több év során szerezhetnék. Emberileg is érettebbé tettek ezek az élmények, na meg mesélni valót is szereztem bőven. Vissza menni nem fogok egyhamar az biztos, a szabadságaimat szeretném arra használni, hogy új helyeket ismerhessek meg, de persze ki tudja, mit hoz a jövő.
A sofőrünknek megígértem, hogy ajánlom őt majd másoknak is, úgyhogy ha valaki Sri Lankára szeretne menni, légkondicionált kocsival szeretne utazni, és szeretne egy egyszemélyes utazási irodát, aki az egész utat, meg az összes látványosságot megszervezi, és elkísér mindenhova, segít mindenben, annak bátran ajánlom Rasankát.
http://www.lankaholidays.com/rent-a-car-van/car-hire_details.php?carhire=25223
Ez a honlapja. Angolul egész jól beszél, bár néha nehéz megérteni mit mond, pár nap kellett, mire megszoktam.
Na a bejegyzés végére jöhetnek a képek.